5-ös szoba

Bizonytalan léptekkel sétálok végig a folyosón. Picit izgulok és félek is attól, hogy mi vár rám. Talán nem lesz gond, hisz általában jól kijövök másokkal, de persze kivételek mindig vannak. Nem vagyok egy anyámasszony katonája típus, de azért nem lenne kellemes egy olyannal lakni akivel nem bírjuk egymást. A másik ami miatt feszült vagyok, hogy még sosem voltam távol a szüleimtől. Valljuk be ez nagy lépés egy fiatal lány életében.
Megállok az 5 szoba előtt, veszek egy mély levegőt, majd bekopogok. Semmi válasz. Benyitok, de odabentről csak a csend fogad, így bemegyek és felmérem a leendő életem színterét. Takaros kis szoba, de egyenlőre nem valami barátságos. Magam után húzva a bőröndöm belépek és elfoglalom az egyik ágyat. Mivel per-pillanat nincs jobb dolgom elkezdek kipakolni. Előkerültek a fényképek, a könyveim a szépészeti eszközeim és a ruháim. Anya még egy garnitúra egyneműt és törülközőt is tett, amire egyenlőre nem volt szükség, mert minden friss és tiszta volt a szobába. Úgy döntöttem felteszem őket a polcra és épp ezt a hadműveletet folytattam mikor valaki benyitott. Meglepetésemben megpördültem, a lepedők rám zuhantak. Az eredmény: úgy néztem ki, mint egy színes szellem.
Szép kis bemutatkozás.- gondoltam, miközben próbáltam lehámozni magamról az ágyneműhuzatot.